Annyira...

♥ ANNYIRA szeretlek, úgy igazán, ahogy egy gyermek szereti a szivárványt
Annyira ölelnélek, szorosan, némán, percekig hallgatnám, a szíveink ritmusát
Annyira csókolnálak, édesem, ó igen, ajkaink összeérnek, ellenállás nincs tovább
Annyira érintenélek, ó istenem, égetve simogatsz, a bőröm, a bőröd most végre egymásra talált
Annyira szeretlek, mint a hajnali napfénytől megcsillanó harmatcsepp, színes ablakokat gyártva
Annyira kívántam, megismerjelek végre, hogy igaz legyen a szerelmem minden egyes lángja
Annyira hittem, hogy egyszer majd megpillantom, ahogy felém jössz, ahogy rám köszönsz
Annyira sokáig vártam, annyit reménykedtem egy fűzfa alatt, patak partján, magányos könnyek között
Annyira vágytam reád, és most itt vagy, végre megérkeztél énhozzám, és szívembe nyár költözött
Annyira békés minden, csak mosolyogsz reám, nem szólsz semmit, csak itt ülsz velem némán
Annyira boldog vagyok, menedékem lett két karod, s tűzhely lett a szíved
Annyira elveszettnek érzem magam, értelmetlenek lettek a pillanatok nélküled
Annyira elmerültem, kék szemedben végleg otthonra leltem, hazataláltam tebenned
Annyira érzem, hogy a lelked befogadta lelkem, a hangod a hangomat , a szíved érinti a szívemet,
a zene elindult, már hallom a dallamát, érzem a ritmusát, ez ANNYIRA gyönyörű, ez maga az utazás…♥