2012. július 21., szombat

A közöttünk élő angyalok...

Egy pár napja már írtam az angyalaimnak, angyalaimról. De ma a közöttünk élő angyalokról szeretnék szólni pár szót. Ti felismeritek őket? A közvetlen környezetetekben, vagy a barátaitok között, esetleg a munkahelyeteken, de állati bőrbe bújva is akár. Mert higgyétek el ott vannak. Mindenki mellett. A testet öltött angyalok. Egy picit üljetek le most, bármit is csináltok, és gondolkodjatok a szívetekkel, kik is azok az angyali lények, akik a földi létet is vállalták, hogy neked, téged segítsenek? Ledobva magukról a légies szárnyaikat, a csoda fátylukat, és sok-sok fájdalom, és kín közepette testet öltve, áldozatot hoztak neked, érted, hogy itt a földön tovább szolgáljanak, szeressenek. Hát tegyétek meg, hogy észreveszitek ezeket a személyeket, figyeljetek jól, sokszor gyermeki testbe bújva érkeznek, és ha végre beengeditek az életetekbe, és elhiszitek végre a földöntúli szeretet érzését, amit árasztanak magukból felétek, nektek, értetek, akkor minden érzést megélhettek, minden érzést megtapasztalhattok, és ezáltal meg is tanulhatjátok befogadni, és árasztani igen magas szinten. Mert nekik is kell a szeretet. Most hunyjátok be a szemeiteket, és engedjétek be ezt az érzést egy pillanatra. Az angyalit. Az istenit. Gyönyörű érzés. Feltétel nélküli szeretetnek hívják. Nem vár, nem várunk el érte cserébe semmit, csak szeretünk, csak adunk, és persze kapunk is, hisz ez itt a lényeg, az ajándék része, az egyensúly, amit megteremtünk ezzel a képességünkkel.
Nekem van ilyen angyalom, nem tudom, mivel, és hogyan érdemeltem ki ezt a szeretetet, ami felőle, tőle árad, de végre beengedtem az érzést, valamiért mégis megérdemlem ezt az óriási ajándékot. Szeretem őt. Ő egy 9 éves kislány. És örökké hálás leszek neki minden pillanatért, amit vele tölthetek. Mert minden perc egy csoda. Ahogy rám néz, ahogy hozzám szól, ahogy megsimogat.
Így, erre, csak egy angyal képes. Az én angyalom. ♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése