Müller Péter
"Így működik a világ angyala, akit úgy hívunk, hogy tündér. De így működnek a mi embersegítő angyalaink is.
Azzá válni, akit szeretek - ez az angyalpszichológia fontos tanítása.
Ehhez az angyalnak el kell felejtenie önmagát. Ki kell bújnia
magából, levetni egyéniségét, mint egy ruhát - vagyis az első lépés,
hogy föl kell áldoznia önmagát.
Egy kicsit meg kell halnia s föltámadnia bennünk.
Ezt hívják az angyalok "átélésnek" vagy "azonosulásnak".
Művelt angyalok, akik sok könyvet olvasnak, úgy nevezik, hogy metamorfózis.
Ennek tehát két lépése van.
Az első: kilépek önmagamból, és ideiglenesen föláldozom a lényemet - érted.
A második: belelépek a lényedbe, azonosulok veled, és én leszek te.
A második lépés a nehezebb.
Bele kell bújnia egy idegenbe. Magára kell öltenie egy másik ember
lényét, az ő testi-lelki "ruháját", jellemét, természetét. S mivel
rendszerint beteg lénybe bújik, a legnehezebb, hogy át kell élnie a
betegségét, a kínját, a rémületét, az őrületét. És meg kell szenvedni a
szenvedéseit.
...
Őrangyalod, ha vigyáz rád, oly mértékig a lényeddé válik, hogy azt
gondolja, amit te gondolsz, azt érzi, amit érzel, átéli lelked minden
zűrzavarát - és ezért pontosan tudja, hogy hol akarod éppen elrontani az
életedet.
Látja, hogy mi készül benned.
Ez nagyon fontos angyaltudás. Mindennek, ami veled történhet a
jövőben, a csírái már ott lappanganak benned; az angyal tudja, ha
mindezt megszülöd, mi lesz a sorsod.
...
Nem mindig hallod. Mert az angyal olyan észrevétlen, hogy nem is
tudod, hogy ő benned van. Fogalmad sincs róla. Csak onnan veszed észre,
hogy egy hang megszólal benned. Mintha hirtelen világos gondolataid
támadnának, és váratlanul azt érzed, hogy eloszlanak a félelmeid.
Mész az utcán, és hirtelen jó kedved lesz.
Vagy erőt érzel magadban. Fáradt voltál, és egyszerre bizseregni kezd
valami benned; feltöltődtél, erős lettél, megjött a kedved...
... ez az angyal munkája volt."
(érzed már?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése