"Van a híd... Egy pici, romos erdei kőhíd. Talán évek, évtizedek óta nem
lépett rá senki. Környékét belepte a gaz, köveit a moha. Már senkinek
nem fontos. Ám egy napon két ember érkezik. Felfedezik a kis hidat.
Felfedezik maguknak. Letelepednek rá. És ezen a napon a híd életre kél.
Mert ezen a napon sokkal fontosabb küldetést tölt be, mint korábban
bármikor. Ma nem a patak két partját fogja összekötni, hanem két ember
szívét, lelkét. A híd, ha soha többé senki rá sem néz, akkor is
fontosabb már, mint sok nagy társa, amelyek folyamok vizén segítik át
naponta emberek ezreit. Két ember számára ez a pici, romos híd örökre
híd marad."
Csitáry-Hock Tamás
Csitáry-Hock Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése